2011. július 3., vasárnap

Vizet az elefántnak !

Na, ma végre én is megnéztem a filmet, úgyhogy írok is róla, de mivel én képtelen vagyok spoilermentesen írni, ezért mindenki csak saját felelősségre olvassa. 

A sok-sok előzetes és a rengeteg still, forgatási fotó és interjú után azt hittem, én tudom miről szól a film. Aztán rá kellett jönnöm, hogy mégsem. Vagyis mégsem teljesen.
Az alaptörténetet - azt gondolom - sokan ismerjük: Jacob Jankowski, majdnem végzett állatorvos, biztos(nak tűnő) családi háttérrel ("Nálunk nyoma sem volt a gazdasági válságnak!"), szerető szülőkkel, amikor utolsó vizsgái során közlik vele, hogy szülei halálos autóbalesetet szenvedtek. Kiderül, hogy biztosnak hitt háttere nem hogy nem biztos, de konkrétan nincs, édesapjának adósságai voltak, házuk a banké. Így történik, hogy egy táskányi cuccal vág neki a világnak, és útja a Benzini Brothers cirkuszának vonata útját keresztezi, egy véletlen során kerül csak oda.

Azt tudtam, hogy első látásra beleszeret Marlenába, ám azt nem sejtettem, mennyire lenéző vele a nő elsőre, és az is a meglepetés erejével hatott rám, hogy előbb nem is a nő, hanem a cirkuszigazgató bizalmát nyeri el:


Meglepett, hogy az elején nem is volt elefánt a környéken se, Marlena lovakkal tart bemutatót, Rosie, az elefánt csak később kerül a képbe. Neki is komoly szerepe van abban, hogy megenyhül, majd szorosabbá válik a viszony Marlena és Jacob között, aminek kulcsa az, hogy a fiú nagyon szereti és tiszteli az állatokat. Marlena férje sajnos legkevésbé sem rendelkezik ezzel a tulajdonsággal, és mint azt az előzetesekből szintén tudjuk, elég agresszív jellem.


Rosie tehát azután kerül a cirkuszhoz, miután Marlena kedvenc lovát el kell altatni, és Jacob ezt megteszi, annak ellenére, hogy sejti, ez volt az első és valószínűleg utolsó munkája is a cirkusznál. Eddigre eléggé belelátunk a cirkusz életébe, olyan dolgokba is, amelyekről sokkal jobb lenne nem tudnunk. A film nem csak a cirkuszi világ csillogását mutatja be, hanem a háttérben zajló dolgokat is. A pénztelenséget, és hogy hogyan zajlanak a piszkos ügyek a színfalak mögött. Jacob végül a cirkusznál maradhat, ám ez pusztán azért alakul így, mert a cirkuszigazgató úgy véli, Jacob akaratlanul is megóvta Marlenát egy csalódástól, és hogy végig kelljen néznie kedvenc állata halálát.
Rosie odakerülésével azonban Jacobnak új "munkaköre" lesz: neki kellene idomítania az állatot, ám kezdetben csak arra van lehetősége, hogy ellássa azokat a sebeket, amiket August okoz az állatnak, amikor "megmutatja neki, ki a főnök". Ekkor érződik először az éles kontraszt Jacob és kenyéradója között, ekkor kerül közel egymáshoz Marlena és Jacob.


Egy véletlen folytán derül ki, hogy a butának titulált elefánt nem buta, hanem pusztán "nem ért angolul". Már a szó szoros értelmében. Jacob egyik - szintén lengyel származású - munkatársát kéri valamire az elefánt kezelése közben, amit az elefánt végrehajt. Jacob saját sikerét áthárítja August-ra, akit - ideiglenesen - megszelídít a siker. Eddigre és ezután főleg Jacob a pár bizalmát élvezi, többször tölt velük egy-egy estét hármasban, ekkor kezd kibontakozni szerelmük Marlenával.

Nagyon tetszett a filmben, hogy nem a szerelmi szál volt a történet fő vonala, hanem a cirkuszi történések, a film első részében mindenképp. Persze a film második felére az érzelmek domináltak, Jacob és August közötti különbség pedig determinálta a lehetséges véget. 
Ebből a végből pedig nem hiányozhattak az izgalmas, pergő képsorok, az "úristen, mi fog most történni" várakozás. :)  És persze, minden jó, ha vége jó.


És akkor még egy-két gondolat a filmről.
Az alapsztorija tetszett. Mivel egyik testvérem állatorvos, és mivel én is családi örökségként szívtam magamba, hogy szeretem az állatokat, ezért különösen tetszett, az a gondoskodó hozzáállás, amit Jacobtól és Marlenától és néhány alkalmazottól láthattunk.
Nagyon jó volt Rob-ot látni egy másik szerepben. Egy olyan igazán másikban, mert bár én nagyon kedveltem az Emlékezz rám! Tyler-jeként is, de mégis valahogy úgy képzelem, hogy az a szerep annyira közel állhat Rob valódi személyiségéhez, hogy szinte belülről fakadhatott eljátszani. Ez nem értékítélet bennem, csak egy érzés, amit nem tudok megmagyarázni, nem is kell. Itt azonban egy nagyon más fiatal srác bőrébe bújt, aki nem csak más mint ő, de más, mint Edward, más, mint Tyler, mégis ő is nagyon szerethető, és bár nagyon erős a jelenléte Robként, mégis el tudtam vonatkoztatni is. Jó volt látni mosolyogni, olyankor olyan nagyon helyes tud lenni.


Egyvalami nem fogott meg igazán, az a film zenéje. Azt nem éreztem, hogy rossz lenne, inkább olyan semmilyen volt. Nem hagyott bennem nyomokat. Ezért kár persze, mert szeretem a filmzenéket, de hát ezt a filmet nem azért néztem meg. Amiért megnéztem, azért pedig megérte.

Nézzétek meg Ti is előbb-utóbb, ha lehetőségetek nyílik rá, és írjatok véleményt bátran!! :)

3 megjegyzés:

  1. Nemrég néztem meg én is a filmet és megmondom őszintén nem gondoltam hogy (az előzetesek alapján) ilyen jó lesz! Imádtam Robot benne és ahogy mosolyog elolvadtam tőle! Nagyon jó kis szerep volt ez Robnak egyszer sem jutott eszembe hogy de hiszen ez Edward pedig azt hittem így lesz! Én is hatalmas állatbolond vagyok úgyhogy számomra nagyon nehéz volt végignézni amikor August bántotta Rosiet( itt sírtam is egy kicsit) mégha ez csak egy film is, vagy mikor Jacob lelőtte a lovat!
    Christoph Waltz alakítása nekem nagyon tetszett Reese Witherspoon viszont nagyon nem pedig tetszeni szoktak a filmjei. Valamiért úgy éreztem hogy nem passzolnak össze Robbal nem tudom miért.
    Összeségében nagyon tetszett a film. Jó volt Robot végre valami más szerepben látni!
    Brigi

    VálaszTörlés
  2. Először elolvastam a könyvet és azután néztem meg a filmet.
    A könyvet egyszer olvashatós kategóriába lőttem be. Ami annyira fura volt a könyvben az a naturális leírás, de a többi nagyon tetszett. Érdekes, hogy teljesen más (számomra) a fiatal és az öreg Jacob. Bírom az öreget, a szarkasztikus humora miatt, de valahogy a fiatal Jacob sokkal szerethetőbb. Ami mind a kettőben meg van, hogy egy igazi úriemberként viselkedik.
    A film: sejtettem, hogy az lesz: jelenetek kutyoltak össze. DE úgy éreztem, hogy a film szempontjából ennek így kell lennie. Ésszerűen követik egymást a jelenetek a könyvben és a filmben is. Rob piszok jól játszotta Jacob szerepét semmi kivetnivalót nem találtam benne. Egyszer sem jutott eszembe, hogy ő már eljátszotta Edward Cullen és Tyler valamint Dali szerepét. Ezt úgy hívják: Őstehetség. A könyvbéli Jacob és Marlena sokkal jobban összeillett, mint a filmbéli. Valahogy nekem se passzolt össze Rob és Reese, de ettől függetlenül nem volt rossz az alakítása. Aki még zseniális volt az Chris Waltz, mintha ráöntötték volna ezt a szadista szerepet. A könyvben szerettem még Waltert és Tevét is és itt sem okoztam csalódást. Nagyon sajnáltam, amikor meghaltak. Viszont nagyon hiányoltam Al bácsit. A zene engem sem fogott meg, pedig én is nagyon szeretem a filmzenéket.
    Összességében azt kell mondjam, hogyha csak könyv lenne az jó lenne. Ha csak a film az jó lenne. De így együtt nem a jó, hanem a kiváló értékelést kapják, mert szerintem a könyv és film kiegészíti egymást.
    Ui: Én is nagy állatbarát vagyok :)

    VálaszTörlés
  3. Érdekes, hogy mindketten megemlítitek, hogy Reese nem volt jó a filmben, rá is jöttem, hogy jéé, nem is írtam róla. Nekem ennyire nem negatív a véleményem, mint Brigi, a Tied, de Reese valóban nem alakított felejthetetlent számomra sem. Vagyis én is hasonlóképp érzem, mint Ági, valami olyasmit, hogy önmagában Marlena figurája is szerethető volt - érdekes, egyszer azzal "rúg belé" August, hogy mennyire nem különleges, és ha meg nem is bántanám ezzel szemtől szembe, de valóban erről van szó. Figuráját az teszi szerethetővé, ahogyan az állatokkal bánik, ahogyan a munkáját végzi, ahogyan kiáll önmagáért, ami abban a korban nem lehetett hétköznapi. Viszont nekem sem annyira hitelesen összeillő páros, mint vártam a beharangozók alapján.

    Ági, érdekes, hogy azt írod, a könyv és a film kiválóan kiegészíti egymást. Nekem általában a két élmény "ütni" szokta egymást, az egyik vagy másik lényegesen a másik fölé kerül. Én szeretek olvasni is, filmet nézni is, de szeretem, ha a könyvélményt nem írja felül a film. Ez amúgy Alkonyat-fronton okoz is kihívásokat, de ez a gondolat már messzire vezetne :)

    VálaszTörlés