2011. július 21., csütörtök

UInterview interjú Kellan Lutz-cal

A UInterview egy olyan újság, ahol úgy készítenek interjúkat, hogy a kérdéseket a rajongók juttathatják el kérdéseiket a szerkesztőkhöz, és így az interjúalanyok válaszol rájuk. Most találtam meg azt a cikket, amelyben még december elején Kellannel beszélgettek, leginkább a Meskadával (ha fel akarod eleveníteni, vagy nem vagy képben, itt olvashatsz a filmről) és az Alkonyattal kapcsolatban, azt fordítom le Nektek :)

Mi volt a legemlékezetesebb élményed a film készítése során?
Megismerkedni a városlakókkal. Középnyugaton nőttem fel, és találtam már szemben magam hasonló helyzettel, ami a filmben bekövetkezik. Ha egy kisváros gazdasági helyzete meggyengül, akkor az az egész városra rossz hatással van. Az embereknek a városon kívül kell munkát keresniük, több száz mérföldet utazniuk ezért, és Iowában is ugyanez történt, amikor a farmok tönkrementek. A kukorica és a búza ára leesett, az embernek ez alá kellett kínálni az árakat, ha továbbra is minél nagyobb területen akart termelni. Ez valóban hatással van egy közösségre. De a közösség összetart. Igazán reménykednek, és én ezt láttam ezekben a városokban. És amikor az ember megismerkedik egy olyan város lakóival, ahol ez valóban megtörtént, igazán együtt érez velük. Olyanok ők, mint bárki más, csak sokkal jobban reménykednek. Ezért nagyon jó érzés köztük élni, és meghallgatni a történeteiket. Sokat tanulhat tőlük az ember. 

Mit tettél, hogy felkészülj a szerepre, hogy beleéld magad a karaktered helyébe?
Igen, sokat beszéltünk a karakterről a rendezővel. Ő [a karaktere, Eddie] teljesen más, mint Emmett Cullen, akinek mindene megvan. Szupererő meg ilyenek. Eddie egy kölyök. Nagyon megvan rémülve és felnéz Shane-re, akit Jonathan Tucker alakít, aki egy nagyszerű srác, remek színész. Ami engem illet, én elég magabiztos fickó vagyok, jó körülmények között nőttem fel, józan ésszel gondolkodok, úgyhogy nagyon más volt eljátszani egy ilyen sérülékeny karaktert, akinek nincs senkije, akinek egy olyan nagytestvér típusú fickóra kell támaszkodnia, amilyen Shane. Mindenesetre igazán nagyszerű volt elmélyedni a forgatásban azzal a tudattal, hogy hasonló szituációval én már találkoztam, és saját szememmel láttam ilyet, a termelés visszaesése kapcsán, és igazán megértettem ezeket az embereket, Meskada város polgárait és azt, amin ők keresztülmentek.



Milyen volt Nick Stahllal együtt dolgozni ezen a filmen?
Ő egy igazán nagyszerű színész. Szerettem vele dolgozni. Nagy rajongója vagyok, úgyhogy igazán jó volt vele, Rachellel [Nichols] és Grace-szel [Gummer] együtt dolgozni - Grace-nek ez volt az első forgatása, mindent beleadott, és nagyon jó munkát végzett, és Jonathan Tucker-rel is [jó volt együtt dolgozni], akinek szintén elismeréssel adózom. Láthatod, amint Nick Stahl az egyik jelenetben szétveri bárt. Olyan szívvel-lélekkel és olyan érzelmekkel dolgozik. Nagyon sokat dolgozott a szereppel, úgy, mint bárki más is, de érzed azt a kétségbeesést, amivel azt sugallja, hogy mennyire része szeretne lenni ennek a kisvárosnak. Megpróbál egyfajta vezetői szerepet betölteni, megpróbálja kideríteni, hogyan is történt ez a gyilkosság, és megpróbálja igazán átérezni a helyiek érzéseit. Ők viszont összetartanak jóban-rosszban és megvédik a sajátjaikat.

Verekedsz egy párszor a filmben. Mi a különbség aközött, amikor vámpírként verekszel, és amikor egyszerű halandóként?
Utáltam olyan kölyök lenni, akinek szétrúgják a seggét. Nem sokszor vertek meg életemben. Egy ideje bokszolok is. És utcai verekedésekben is részt vettem, és azok közül is sokat megnyertem.



Verekedtél már, mióta színész vagy?
Nem sokszor. Gyerek koromban volt pár keményebb összecsapás, amikor nem figyeltem magamra, de az más volt. Most már elég nagydarab vagyok ahhoz, hogy ne tudjanak megverni, jó kondiban vagyok, jók a reflexeim, ki tudom védeni az ütéseket, és megtanultam azt is, hogyan térjek ki az ilyenek elől és ne úgy reagáljak, ahogy szeretnék.

Most a Hajnalhasadást forgatod? 
Igen. Bár most visszatértem Los Angeles-be az ünnepekre, de igen, pár hete kezdtem. 

Milyen érzés Calvin Klein alsónemű modellnek lenni?
Nagyon szeretem. Én olyan szerencsés vagyok. Még úgy is, hogy most már inkább színészkedem, és ezen a vonalon is beindult a karrierem. De nagyon hálás vagyok. Klassz dolog egy ilyen emblematikus márka arcának lenni - főleg, hogy modellként kezdtem és szerettem a Calvin Klein cuccokat.



Nem érzed magad rosszul attól, hogy tárgyként kezelnek és meztelenül látod magad egyes plakátokon?
Emlékszem, amikor először láttam magam egy plakáton, akkor nagyon szerény voltam és zavarba jöttem, de aztán ez átváltott büszkeségbe. Nagyon büszke vagyok Calvin munkáira. Remélem, hogy fogunk még együtt dolgozni a jövőben. Csodálatos élmény volt, és tudom, hogy a fogadtatása is jó volt.

Mi vár rád az elkövetkezendőkben?
A Hajnalhasadás forgatása most az időm nagy részét felemészti. Ez egy hét hónapos forgatás, bár elég sok szabad időm is van. Én csak egy kis fogaskerék vagyok a hatalmas gépezetben, amelyek az olyan filmeket gyártják, mint a Meskada vagy a Killing game vagy a Love, Wedding, Marriage, amit szintén jövőre mutatnak be [idén júniusban játszotta néhány amerikai mozi], én meg állandóan forgatok. Tehát folyamatosan dolgozok, de élvezem is, nagyon jó filmeket fogtam ki. Sok a dolgom, de ezek mind jó dolgok, úgyhogy lassacskán haladok ezekkel is, amikor van egy kis szabadidőm két forgatás között. 2011 nagyon klassz év lesz, én pedig nagyon hálás vagyok ezért.

Mi minden zajlik az Alkonyat forgatásán?
Ó, Te Isten, ha én mindenről tudnék! Furcsa, mert ezekben a filmekben független jelenetenként forgatunk, az én jeleneteim pedig leginkább a Cullenekkel közös jelenetek, és ez már sorban a negyedik-ötödik filmünk ezekkel a színészekkel, úgyhogy már nagyon jól ismerjük egymást. Arra viszont nem nagyon van lehetőségünk, hogy együtt dolgozzunk a vérfarkasokkal, ha nincsenek közös jeleneteink, úgyhogy olyankor nem kell mennem forgatni, és ez az egyetlen lehetősége az embernek, hogy a többiekkel [akik szintén nem forgatnak aznap] lógjon. Vagy néha elmenni közösen vacsorázni. Úgyhogy legtöbbször még csak nem is dolgozunk együtt a legtöbb színésszel, akik szintén szerepelnek a filmben, és ez nagyon idegesítő. Bírom, amikor megkérdezik, hogy "Milyen volt együtt dolgozni Dakota Fanninggal vagy Michael Sheennel?", én meg erre: "Összesen egy napot forgattunk együtt". Ezekben a filmekben folyamatosan új karakterek jelennek meg, például Lee Pace [Garrett] is rendezett egy stábvacsorát, és nagy rajongója vagyok, mégis alig volt közös jelenetünk, ahogy azt bárki gondolná. Megpróbálok minél sűrűbben visszajárni Los Angelesbe, de most Baton Rouge-ban forgatunk, én pedig szeretem azt a várost - nagyszerű ott dolgozni, illetve eljárni ott szórakozni.

Forrás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése