Peter Facinelli Loosies interjú

Új filmjét, a Loosies-t maga írta és gyártotta, mégis jobban ismerhetjük az Alkonyat sorozatból szigorú, komoly orvosként és Robert Pattinson [karakterének] apjaként - igen, az apjaként. Ami azt illeti, a vámpír világban minden megtörténhet. 

Az Eurweb riportere a filmmel kapcsolatban kérdezte.

MIÉRT PONT A ZSEBTOLVAJLÁS?

Nos, én itt nőttem fel, és New Yorknak olyan nagyszerű sajátságos jellege van. Egy klassz szerepet szerettem volna alakítani a filmben, mintegy New Yorknak szánt tizteletem jeléül. Ugyanakkor azonban maga a történet nagyon kedves és egyszerű. New York-ot szerettem volna a film hátterének, ez pedig kiélezte a hangulatát. Egy ilyen kontúros hátteret szerettem volna az amúgy szirupos történethez.

EZ MÉG AZ 'ALKONYAT' ELŐTT VOLT?
Igen, hét vagy nyolc évvel ezelőtt. Három hét alatt megírtam a filmet, aztán hét évig tartott, mire elkészültem vele. Hosszú utazás volt ez számomra, de még emlékszem arra, amikor lenn jártam a metróaluljáróban és felmerült bennem egy zsebtolvajos mozifilm ötlete. Arra gondoltam, hogy érdekes világ lenne, és elkezdtem agyon agyalni, milyen lehet egy ilyen fickó élete, miért kényszerül rá a zsebtolvajlásra, hogyan láthatja a világot, és hogy nem lenne-e vicces, ha még az édesanyjával lakna és ez adta a megoldást arra a kérdésre is, hogy miért zsebtolvajkodik. Rám nagy hatással voltak a 70-es évek mozifilmjei. Szeretem a 70-es évek moziját, és karaktereik mozgatórugóját. Szeretem a Paul Newman filmeket és a [Steve] McQueen filmeket, amikor ők ezeket a negatív hősöket játsszák, akik rosszak bár, az ember mégis nekik szurkol. 

MIÉRT ÉPP MICHAEL CORRENTE-T KÉRTED FEL RENDEZŐNEK?

Nos, Michales Corrente Rhode Island-ről származik, mégis nagyon érzékeny a keleti part iránt is. Volt egy film, amit szintén ő csinált, a Brooklyn törvényei, elmesélek egy nagyon vicces történetet ezzel kapcsolatban. Engem meghallgattak a Brooklyn törvényeire, amikor még úgy volt, hogy más fogja rendezni. Bementem, hogy meghallgassanak egy olyan szerepre, amely során egy kölyköt kellett volna eljátszani, aki a Queensben nőtt fel a 80-as években. Mire én, "Én a Queens-ben nőttem fel a 80-as években. Tökéletes lennék a szerepre." Szóval bementem, meghallgattak, majd felhívtam az ügynökömet, hogy 'Milyen voltam?'. Erre ő: 'Azt mondták, nem hiszik, hogy alkalmas vagy rá.' Mire én, 'Hogy ne lennék rá alkalmas? Hisz abban a világban éltem!' Úgyhogy kirúgtak, aztán a film el sem készült, majd pár év múlva Michael Corrente kapta meg a rendezés jogát, és gyakorlatilag megkapta az előző meghallgatás teljes anyagát az előző rendezőtől, és amikor meglátta az én meghallgatásomat, azt mondta, 'Ez a srác tökéletes'. Szóval ez is jól mutatja, hogy mennyire szubjektív dolog ez a színészet, hiszen az, amire az egyik rendező azt mondja, hogy "Teljesen rossz", a másik meg ugyanarra az anyagra mondhatja azt, hogy "Ez a srác alkalmas egyedül a szerepre."

A LOOSIES ALAPJÁN NYUGODTAN ÁLLÍTHATJUK, HOGY MINDEN MEGVÁLTOZOTT FÉRFI HÁTTERÉBEN EGY NŐ ÁLL?

Óó, igen, mindenképpen, ebben a filmben ez határozottan így történik. Bobbynak van egy bizonyos elképzelése arról, hogy ki is ő, és az a kép összeomlik. Valaki egyszer azt mondta, hogy ha van egy jó nő melletted, akkor, ha belenézel a tükörbe, meglátod az igazságot. Úgyhogy ő lesz a tükör, ami megmutatja neki [Bobbynak] az igazat azzal kapcsolatban, hogy helyesen cselekszik-e. Hiszen megpróbálja megóvni az anyukáját. Megpróbálja visszafizetni apja adósságát. Anyukájának szüksége van rá. Igen, innen-onnan ellop néhány dollárt, de senki nem megy úgy haza miatta, hogy betörtek hozzá. Szóval megtalálja a módját, hogy kifogást találjon azokra a dolgokra, amiket rosszul csinál, amikor pedig a nő felmutatja neki a tükröt, akkor jön rá, hogy igen, ez így valóban nem helyes. 

AMELLETT, HOGY A VÁMPÍROK NAGYON NÉPSZERŰEK, MIT TANULTÁL ABBÓL AZ ÉLMÉNYBŐL?

Annyi különböző karaktert alakítottam már, és ez egy újabb volt a sorban. Valami teljesen más volt, mint amiket előtte csináltam. Ez vonzott benne színészként. Azt gondoltam, "Oké, ez egy olyan világ, amelyet még nem fedeztem fel.", tetszett a karakter, és nem játszottam ilyet előtte. Szóval nagyon kíváncsivá tett az a világ. Kedvelem Catherine Hardwick-et és úgy éreztem, "Szívesen dolgoznék vele. Tehetséges filmes." Mégis azt gondolom, leginkább a hatalmas rajongói bázisa volt az, ami megfogott. Színészként az ember megy és teszi a dolgát, és nem tudja, kik fogják megnézni. Úgy értem, lehet hogy csak 5 ember fogja látni, lehet, hogy 10 millió. Valahogy nem az emberen múlik az, hogy egy film sikeres lesz-e vagy sem. Ez a film, az Alkonyat sikeres volt, és megnyitotta a karrierem útjait egy egész rajongótábor előtt, akik hirtelen megláttak és azt mondták, "Nekem tetszik ez a színész", és visszamentek, megnéztek mindent, amit azelőtt csináltam.

A HARRY POTTER SZEREPLŐGÁRDÁJA SOKAT BESZÉLT ARRÓL, MENNYIRE HIÁNYOZTAK EGYMÁSNAK, AMIKOR AZ EGÉSZ VÉGET ÉRT. AZ ALKONYAT STÁBJÁNAK TAGJAI MÉG NEM ÉRZIK EZT?

Nem hinném, hogy már éreznénk, hiszen még egy film bemutatás előtt áll. Úgyhogy szerintem jövő novemberben még együtt csináljuk a sajtótájékoztatóját. Úgy értem, még mindig beszélünk róla az interjúkban, mivel még folyamatban van a dolog. Úgyhogy, habár befejeztük a forgatást magát, én nagyon boldognak érzem magam, hogy az véget ért. Most már csak az a dolgom, hogy magam is hátradőljek, és ugyanúgy élvezzem ezt az egészet, mint a rajongók.

Forrás